Si vis pacem, para bellum!

Vámos György: Hol voltak a zsidók 1956-ban?

Az Erec, a Magyarországi Cionista Szövetség és a Zsidó Oktatási és Információs Központ Alapítvány (Szochnut) lapja. 2006 októberi számában alábbi cikk jelent meg Vámos György tollából. Komentárt nem fűzünk. A hozzászólók viszont, megtehetik.
R-F.E.


Hol voltak a zsidók 1956-ban?
 
Mit tettek, melyik oldalon álltak? A kérdés indokolt, de értelmezhetetlen. Először is tisztázandó, hogy voltak zsidók, pontosabban zsidó családba született személyek a sztálinista pártállam vezetői és az államvédelmi szervezet tisztjei között, amint zsidó (eredetű) volt a reformokat követelő értelmiségiek, a fegyveres felkelők és a kádári megtorlás áldozatainak egy része is.
A zsidók éppen annyira megosztottak voltak társadalmi viszonyaik, politikai elképzeléseik és elkötelezettségük alapján, pont annyira szolgálták vagy gyűlölték az akkori, szovjet mintára megszervezett rendszert, mint a magyar állampolgárok bármely másik csoportja. Egy tekintetben voltak egységesek, mindenkinek személyes élménye volt az üldöztetés, kivétel nélkül antifasiszták voltak. Tudták, hogy mit nem akarnak, mitől szeretnék a társadalmat végleg megszabadítani, hogy gyermekeiknek s maguknak nyugodtabb, biztatóbb jövőjük legyen, de ennél nem volt több közös pontja az egyetértésnek. 
1945-ben sokan a felszabadítókban látták a legkövetkezetesebb antifasisztákat, ezért kommunisták lettek. A következő évtized valószínűleg nekik okozta a legnagyobb csalódást. A baloldal által elnézett pogrom, a bírósági eljárásnak álcázott politikai gyilkosságok sorozata, a Kreml zsidó orvosainak a letartóztatása legalábbis elbizonytalanított sokakat. Maradtak ugyan hívők, akik ezeket a jelenségekre magyarázatot adtak maguknak, akik nem találtak alternatívát, de a többség ugyanolyan elégedetlenné vált, mint a magyar állampolgárok zöme. A Rákosi-korszaknak nevezett néhány év alatt sok zsidót meghurcoltak, kitelepítettek, mert a két háború között vállalkozók, bankárok, földbérlők, kereskedők, vagyis vagyonosok voltak. Mások, baloldali gondolkodású szociáldemokraták Recsken találták magukat. A vallásos zsidók, elsősorban az ortodoxia ellenérzéseit a nyilvánosan és hangosan hirdetett vallásellenesség váltotta ki. (Noha a fővárosban, ahol legtöbben éltek, a zsinagógák és az imaházak zavartalanul működtek. A VIII. kerületben, a Teleki tér környékén például ötöt töltöttek meg a hívek minden péntek este.) A zsidók másik csoportja az új rendszert azért támogatta, mert szabadulni, menekülni akart az évszázados stigmától, amely nemrég a haláltáborokba vezetett, és gyermekeit elhallgatással, titkolózással óvta az üldöztetés folytonosságától.
A Soá óta 1956-ig eltelt idő, alig több egy évtizednél, Magyarországon is kevés volt a háború után elfojtott antiszemitizmus kipusztulásához. Nem múlt el nyomtalanul a megelőző évtizedek antiszemita propagandája. És mert nem sikerült „kibeszélni” egy nemzedéknek vészkorszakban történtekért viselt felelősségét és az államigazgatás bűneit, a lelkiismeret ébredése tagadásba és hamis magyarázatokba fúlt. Volt, aki még mindig elhitte, hogy minden rossz a zsidóktól származik, hogy a nagytőke és a kommunizmus egyaránt zsidó áfium, hogy a zsidók „kihívó magatartása” okozta a bajt, mások nem is kerestek indokot, csak gyűlölködtek, de immár rejtőzködve. Ám sok zsidó a kódolt és áttételes jelekből, kiszólásokból tapasztalta az antiszemitizmus jelenlétét, s ez szorongással, félelemmel töltötte el.
1956. a múlt század második felének egyik legzaklatottabb esztendeje volt Magyarországon. A szovjet párt XX. kongresszusa bátorította az elégedetleneket, kialakult egy befolyásos értelmiségi kör, amely változtatásokat szorgalmazott. Rákosi leváltása a bűnök beismerését szimbolizálta. Kiteljesedett az évek óta elhúzódó válság, a pártállam sztálinista formája működésképtelenné vált. Az elégedetlenség és felháborodás leghatalmasabb jele október 6-án a Rajk-temetés volt. Senki nem tudhatja, nem is számít, hogy a Kerepesi temetőt és a Fiumei utat is betöltő tömegben hányan voltak zsidók. A történelem ritka pillanata volt, amikor nem tartják számon, hogy ki honnan jött, a jelenlét elég kifejező. Azt se tudjuk, hogy a felkelés napjaiban hol, hányan voltak zsidók. Egyesek megsemmisíteni szándékoztak az igazságtalannak bizonyult Rákosi-rendszert, amely a késői rehabilitációk és a „soha többé!” fogadkozások ellenére 1956 őszéig lényegében változatlan maradt. Mások csak megváltoztatni akarták a gazdasági és politikai építményt, de jobb híján elfogadták az alapelveket, és küzdöttek az igazságukért. A másik oldalon, a hatalom védelmezői között is voltak zsidók, és nem csak a legfelső körökben. Gyanítom, hogy számos forradalmi bizottmányban, üzemi munkástanácsban és a közigazgatás újjáalakuló helyi testületeiben is szerepet vállaltak. Arra a kérdésre tehát, hogy mit tettek a zsidók, az a válasz, hogy a zsidóság, vagyis az összes zsidó együtt semmit sem tett, de a zsidók mindenütt jelen voltak, és ugyanúgy viselkedtek, mint a többi állampolgár. A későbbi felelősségre vonás, a megtorlás sem kisebbségi alapon történt. A mártírok és a bebörtönzöttek között ugyanúgy voltak zsidók, mint a vizsgálótisztek között. Az elítéltek a börtönben egy cellába kerültek háborús bűnös nyilasokkal. Ez, ha bíróság nem is számította, mellékbüntetés volt. 
Van még egy jelenség, amely 1956-ban súlyosan érintette a zsidóságot: feléledt, megnyilvánult a zsidóellenesség, antiszemita jelszavak, később feliratok jelentek meg. Október 23-án Izrael budapesti követsége ezt jelentette Jeruzsálemnek: „Az egyik csoportosulásban ma az első alkalommal ilyen hangok hallatszottak: Ki a zsidókkal a kormányból! Küldjék őket Izraelbe! stb. A kormány összeomlása esetén az oroszok hívei antiszemitizmust jósolnak. A zsidó körökben a félelem hasonló.” A riadalom érthető, de tényszerűen csak részben bizonyult indokoltnak. A hitközség egyik januári összesítése szerint 22 vidéki helységben előfordultak antiszemita atrocitások, gyakran a kommunistaellenes megnyilvánulásokkal vegyítve, de csak Miskolcon volt lincselés. Ez is sok. A betört ablak, a fenyegetés, egy házkutatás és kapura pingált felirat lelki hatását nem szabad lebecsülni. A rossz hírek gyorsan terjedtek, és amint lehetett, az emberek megindultak az osztrák vagy a jugoszláv határ felé. 1956 végén 190 ezer ember elhagyta Magyarországot, közük különböző becslések és részleges adatok szerint nagyjából 20 ezer zsidó. Ez óriási szám, és ha a következő hónapok legális kivándorlóit, illetve az elutasított kérelmezők számát is hozzátesszük, kiderül, hogy a hazai zsidóság 15–20 százaléka elhagyta vagy el akarta hagyni az országot.
A későbbi évtizedekben ki a felkelés felemelő eredményeire és a későbbi megtorlás áldozataira emlékezett, ki a félelmére. Az emlékezésben is megoszlott a zsidóság. A Kádár-rendszer úgy tett, mintha 1956 csak egy tragikus, később jelentéktelenné váló epizód lett volna a magyar történelemben. Ám a mélyen élő emléket nem lehet megsemmisíteni, a rendszer új kritikusai a hetvenes–nyolcvanas években természetes kapaszkodót találtak benne. Az ellenzék szerveződődésének még személyesen is részesei lehettek az ötvenhatosok, de mellettük már megjelent egy fiatalabb nemzedék, és nekik sem számított, kinek volt zsidó családja. Csak a rendszerváltás után, és nem nekik jutott eszükbe, hogy kik voltak az apák és a fiúk. Ez a történet azonban már nem 1956-ról szól.

Vámos György

 

 

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Talán nem egészen

ide illik, de: ""Felháborító, csak 50 ezer euró kárpótlást kaptam!"
2006-11-09. 17:30:21Németország vezet a zsidó magántulajdon kárpótlásában: esetenként átlagosan 95 ezer euró értékben kárpótolt, jelenti a német hírtelevízió. A tévé ismertet egy konkrét esetet, amelyben Richard Schwarz innsbrucki kereskedő még ötvenezer eurónál is kevesebb kártérítést kapott. Kijelentette: „szörnyű igazságtalanság” érte. Németország 2010-ig további 1,3 milliárd euró összegű kártérítést fizet még."

Én az 56-ban megölt édesapámért a beadott kérelem ellenére, mai napig (50 évig!!!) nem kaptam kárpótlást, ugyanis Qrcsányék kitolták jelentkezési határidőt július 31-ről dec. 31-ig, hogy még véletlenül se kelljen idén kifizetni! :-(((

Nemzetiségek, meg gyűlölet, meg uszítás, meg - meghát

Mostanában elég sokat csavargok itt ebben a nagy európában. Azt látom, hogy a törökök a csehek, a szlovákok, a németek, lengyelek, még a labancok is sokkal összetartóbb népség mint mi! Minbenki jópofizik és azt próbálja előadni, hogy mi micsoda nemzet vagyunk. Azok vagyunk! Micsoda nemzet! Azt nem merem megmondani micsoda, mert elfog a sírás. Amikor kiröhögnek, mert adjon Isten jó napot-ot köszönök. Tarsolyt viselek és a gyerekeket arra tanítom, hogy Mária és Jézus, a csoda szarvas, a turul madár, nem mese hanem történelem! Amikor valakihez csak le kell hajolni a járda szélére mert beteg és mentőt kell hívni! Amikor a rendőr láttán az első gondolat az, hogy ez a dögevő miért fog megbüntetni? Amikor már vendég vagyok a saját hazámban, és lenéznek mert büszke vagyok arra, hogy MAGYAR vagyok! A politikusaink mint papjaink ismét a húsos tál mellett forgolódnak, és szarnak a népre! De a táltosainkat nem látom, nem hallom! A politikus az politikus! Olyan mint az ügyvéd! Mint a papok! Egy időben sokat lehetett hallani a táltosokról. Most, amikor  ki kéne állni és ilyen típusú tanácsokat is kellene adni a népnek, akkor ők hol vannak? Ez nem maszírozás, izzasztó kúra vagy hasonló! Ezért nem lehet " ajándékot, támogatást " elfogadni! Élnek még egyálltalán táltosok, vagy ez is csak egy jól eladható név? Mert akkor milyen alapon zsidózunk? Mert ugye aki körtét lop, ne tanítsa azt, hogy bűn a lopás! Száz szónak is egy a vége. Majd ha megállunk a járda szélén heverő mellett, a koldusnak nem pénzt, hanem egy kiflit vagy almát adunk. Az út szélén álló autóstól megkérdezzük, hogy tudunk-e valamit segíteni? Majd ha rendet raktunk magunkban! Akkor kezdődhet a békekötés Istennel! Az ország rendbetétele csak ezek után indulhat!  Addig csak egymást marjuk, és csépeljük a szavakat! A szavakat a szavakat a szavakat a szavakat
Igen! Nem minden pap és politikus tróger, de kevesen nem azok! Sajnos később derül ki, hogy a legjobbaknak  hitt figurák között is vannak köpönyeg forgató dögök!

Tanulni, tanulni, tanulni!

Megint rákellet döbbennem, hogy mennyire nem tudok semmit.
Először is most kellett megtudnom, hogy „voltak zsidók” és micsoda különbség, „zsidó családba született személyek” az ÁVO és az ÁVH „szervezet”-é ben.
„Megosztottak voltak”! Ezek szerint voltak köztük az idegen megszállók érdekeit feltétel nélkül szolgálók és a régi szép időket visszasíró, reakciós feketézők, bankárok,gyárosok és kereskedők, vagyis vagyonosok. Talán még földes úr is akadt köztük? De és ez igen dicséretes, egyben voltak egységesek, „kivétel nélkül antifasiszták voltak”. Tudták kiktől kell végleg megszabadítani a (magyar) társadalmat, hogy „gyermekeiknek s maguknak nyugodtabb, biztatóbb jövőjük legyen”. Az 1945-ben Magyarországot megszállók eszmei útmutatásait követve igyekeztek a múltat végkép eltörölni. Sajnos az élet [A Párt.] pedig megtréfálta némelyiküket. Anyagi haszonszerzés és a hatalomért való marakodás közben, a nemzetiszocialisták után az antifasiszta kommunisták fosztották meg őket a megmaradt vagyonuktól, nem ritkán életüktől is. Erre írja a történelem ferdítő krónikás, hogy „ baloldal által elnézett pogrom”. Az elfojtott antiszemitizmus pedig nem akart „kipusztulni”. A „mások” pedig „csak gyűlölködtek”! Arra a kérdésre, hogy „mit tettek a zsidók” (a forradalom idején) igazán frappáns válasz ad „az összes zsidó együtt semmit sem tett, de a zsidók mindenütt jelen voltak”. Egy állítólag hamis Jegyzőkönyv erről a hozzáállásról így ír: „Visnu hindu istenséghez hasonlóan száz kezünk lesz”.
Van még egy jelenség, hívja fel a figyelmünk az író, nem volt, hanem van, állítja! Feléledt a zsidóellenesség (anti) kommunistaellenes megnyilvánulásokkal vegyítve. Hát nem ő írta , hogy kommunisták lettek? A Felkelés c. könyvében David Irving az a megátalkodott holokauszt tagadó is valami hasonlót írt, amiről a MSZP viszont azt állította, hogy az nem igaz.
Ezek után végkép elbizonytalanodtam.

egy régi vicc

Dilemma zsidóknak!!
10 kg disznóhús ingyen !!!

Két pajeszos srác

Két pajeszos srác találkozik, Kérdezi az egyik a másiktól. Mit eszel? Az mondja. Hurkát! Hurkát? Kérdezi megvetően a cimborája. Igen, hal hurkát! Vettem a kikötőben az arab hentestől!

A csirkehús és a zsidók...

mert minden kontextusban meg lehet vizsgálni a csirkehúst is mint olyan...
De ami ilyen írások keltezését illeti nyilván való, valamiféle kiinduló pontja kell legyen ama indulatnak mely túl lép három mondaton és a negyediknél se áll meg. Mi több, esetünkben fel kell tételezzük jelen írás gondolkodtatni akar. Ha több költőiség szorult volna stílusába, tán rövidebb is lehetett volna pl. így: Még a forradalom tisztító tüze se volt képes némely métely végső kúrájául szolgálni. Azonban mint minden víg tábori sálálá tüzet aképp a tisztító tüzet is körbe lehet ülni, nem csak egy oldalán igaz hogy van mit tisztítani az Úr nemes ajándékának.
Egy kevésbé balanszált felütése hatásvadász mód a végére helyezve az irománynak: "Csak a rendszerváltás után, és nem nekik jutott eszükbe, hogy kik voltak az apák és a fiúk. Ez a történet azonban már nem 1956-ról szól." A cikk többi része teljességgel elfogadható, miként ha a csirkék írástudó nép volna, joggal gyújtanák ránk tüzes írásaikkal az összes baromfiólt. De eme mondatom kevésbé volt balanszált ezt elismerem. Azt viszont az író úrnak kéne elismernie, hogy utolsó mondataival épp annyit hazudott bele a világba, mint ami belefér. :) Mert miként is állíthatja, hogy felerősödött volna az antiszemitizmus Antall úr idején, hisz az én felháborodásom épp arról szól, hogy olyan igaztalan vádak érték az akkori kormányt, melyek végül el is sorvasztották. Ha csak egy pédát akarnék behozni a kontextusba legyen ez: Jó nevű budai gimnáziumba jártam, ahol természetesen képviseltette magát a "faj" is. Egy csinos lányokból álló birkacsoport olyan újságot terjesztett, melyben lefasisztázták József tanár urat (nálunk is tanított anno Antall) és egészében egy olyan cionista szellemet közvetítettek, amire csak egy "jó zsidó" család kinevelt leendő "értelmiségi" gyermekei képesek. Nem mondom, nekem is voltak, vannak fura szokásaim ha épp viccelődni van kedvem, de hogy ezek a szerencsétlenek véresen komolyan csinálták amit megkövetelt izráel, az biztos. Remélem evvel valamelyest tisztáztam míly könnyű is a teljesség igénye nélkül cikket írni, csak az ember ezt nem egy írótól várná el.

Kun Khon Bélát akinek a

Kun Khon Bélát akinek a pártjának vezetésében,nem"csak voltak"zsidok,hanem 90 százalékában ők irányították,a kommunizmussal járó vörös terrort,miért felejti megemliteni?! Mindig a nyilasokkal(reakció)jönnek,amikor az ilyen"érzelmeket",a zsidók többségének indokolatlan és leplezetlen magyargyűlöletböl elkövetett kegyetlenkedései(akció),keltenek életre!A II.világháború után meg ott folytatták,a magyarirtást ahol abba hagyták."Ki a zsidokkal a kormányból,küldjétek öket izraelbe,stb..."Nem értem hogy mi ebben az antiszemitizmus?!A befogadó ország és többség,nem akart,egy bizonyos kisebbség,véres diktaturája alatt sinylödni!Persze hogy vannak zsidószármazásuak,akik nem értettek egyett az eröszakkal,pontosan ugy ahogy a magyarok között sem mindenki  nyilas vagy fasiszta! Magyarország és népe ellen elkövetett bünöket azonban,ugyan ugy nem lehet elbagatelizálni és megnem történté tenni,ahogy az izraeliták sem engedik a holokausztukkal ezt tenni!Elfelejti az író,a mazsihisz elnökét is megemliteni,mint akivel és multjával nem értenek egyett,a tisztességes zsidó emberek?! Miért tiltatta le,a magyarországi förabbi,az ÁVH-ról készült dokumentumfilm levetítését,az összes lehetséges forumról?!Talán azért,mert e fenti írás,még hiteltelenebb lenne,az ártatlan kiválasztott népröl?!üdv 

Az a biró az az ügyész.

Az a bíró az az ügyélsz aki csoportosan elkövetett garázdaságért ,( előzményként töbszörösen visszaeső felfüggesztett börtönre ítélt személy volt az elkövetők eggyike )  50 ezer ft pézbüntetést szab ki egy elkövetőre  .Mert csak egy magyar embert vert össze , 15 cigány a nyílt utcán.
Ez a bíró és az eljáró ügyész magyar ellenes antiszemizmusa .Persze lehetne mondani ,-mit mond erről a törvény betűje ? Mit mond arról hogy még ahoz sincs jogom hogy a "Fű" alatt titokban mergtartott tárgyalásról  , ahol azt tárgyalták(?) ki és mijen módon akart megölni ,értesítést kapjak.
Tudomásul vettem a bíróságok magyar ellenes antiszemita gyakorlatát ,ha cigány és magyar ember konfliktusáról van szó . De a magam kevés eszközével,  tenni fogok arról hogy az ilyen rohadékok ,ne ülhessenek bírósági hivatalokban .Igazság, és  igazság szolgáltatás ,magyar embernek nem létezik ma magyarországon.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.