Si vis pacem, para bellum!

A zsidó terrorizmus gyökerei

Rakétákkal szénné égetett libanoni gyermekek, koncentrációs és fogolytáborok - ezek jellemzik ma a cionizmust és az izraeli állami terrorizmust. Az agresszió nem old meg semmit, intik a "józanabbak" az arab szabadságharcosokat. Azt azonban elfelejtik, hogy Izraelt jelentős részben nyers fizikai erőszakkal, a legaljasabb földalatti illegalitásból kinőtt merénylő és gyilkoló csoportok teremtették meg. A kezdetek kezdetén, jóval a II. világháború és a holokauszt előtt már megkezdték harcukat. A terroristák később képviselőket, minisztereket, katonákat, tiszteket, sőt miniszterelnököket is adtak Izraelnek.

Izraeli terror, lengyel támogatással?

Az első komolyabb incidens még 1929-ben történt, amikor a Siratófalnál egy apró félreértés következtében az arabok és a neohéberek első ízben csaptak össze. Palesztina ekkor még brit mandátum alatt állt, így az Egyesült Királyság próbálta fenntartani a nyugalmat a Szent Földön, de a vallási fanatikus zsidók, akik mindenáron újra akarták teremteni ószövetségi Izraeljüket, nem nyugodtak. 1931-ben a mérsékelten arab- és angolellenes zsidó félkatonai szervezetből, a Haganából Avraham Tehomi vezetésével kilép a jóval radikálisabb Irgun, majd ebből jön létre hamarosan a Nemzeti Katonai Szervezet, amely nézeteit a revizionista Vlagyimir Zsabotyinszkijtől vette át. Elutasította például a hivatalos Zsidó Ügynökség (árnyékkormány) korlátozott eszközöket alkalmazó függetlenségi politikáját.

Az Irgunt állítólag titokban 1936-tól a lengyel kormány is támogatta, mivel azt remélte, hogy országa akkori legszegényebb rétegei: a zsidók majd kivándorolnak oda. Ez az állítás azonban, mint annyi más, lehet a jól szervezett zsidó propaganda része is, amely megpróbálja saját törekvéseit m ások által legalizálni, ugyanakkor igyekszik a mártíromság és a kirekesztettség szerepkörében tetszelegni. Az állítólagos támogatás (amely lehetetett a lengyel vezető zsidók támogatása is) fegyverek szállításában, illetve kiképzőtáborokban nyilvánult meg.

Kereszttűzben a britek és az arabok

Az arabok érthető módon rossz szemmel nézték, hogy a többségében általuk lakta vidékeken egyre több a muszlim kultúrát ellenségként kezelő zsidó. A britek az ő megnyugtatásukra 1939-ben kibocsátották a migrációt szabályozó Fehér Könyvet. Ez öt évre hetvenötezer főre korlátozta a bevándorlás mértékét, így időlegesen sikerült megnyugtatni az arabokat. Más kérdés, hogy az illegális zsidó bevándorlók hajószámra érkeztek.

1943-ben a szervezet vezetője Menahem Begin (később izraeli miniszterelnöké avanzsált!) lett. Az Irgun ekkor az angolok ellen fordult, mert azok továbbra sem hajtották meg a fejüket a zsidó bevándorlási lobby előtt. A zsidó terrorcsoport, hogy jobb belátására bírja az angolokat, egy sorozatnyi támadást hajtott végre rendőrsök, hivatalok és katonai parancsnokságok ellen.

A legismertebb akció - az első igazi szentföldi terrorcselekmény - 1946. július 22-én volt, amikor az Irgun felrobbantotta a jeruzsálemi Dávid Király (!) Szállót, 97 brit civil és katona halt meg. Egy évvel később a hafiai rendőrállomás elleni támadásuk során négy angol és négy arab rendőr, valamint két civil halálát okozták. Öt nappal élte túl a Szentestét az a két brit rendőr és tizenegy arab civil, akik egy jeruzsálemi kávéházban tartózkodtak. Őket gránátokkal dobálták meg.

Ezek persze csak kiemelt esetek, éppúgy, mint az 1948. április 9-ei, Deir jaszini vérengzés, amelynek során az Irgun és a Stern Csoport közösen lemészárolt egy komplett arab falut (108 áldozat). Az őslakosokat olyan barbároknak tekintették, mint amerikai elődeik az indiánokat.

Az angolok tömeges letartóztatásokba kezdtek, a terroristák jó része azonban elrejtőzött. Az Irgun időközben rivalizálni kezdett a Haganával és a Zsidó Ügynökséggel, így több Irgun-tagot az előbbiek fogtak el és adtak át a briteknek.

A nácik oldalán, majd a hivatásos izraeli hadseregben

A Stern Csoport egyébként úgy jött létre, hogy az Irgun a két világháború között a britek mellet harcolt a nácik ellen és ezt egy bizonyos Avraham Stern árulásként könyvelte el, így önálló csoportot alakított, amely a világháború idején is támadásokkal gyengítette a briteket. Gyakorlatilag így Avraham Stern a hitleristákat segí ;tette. A művelt Stern, aki Firenzében klasszika-filológiát, irodalmat tanult, és jártas volt a görög és nyugati filozófiákban, éppúgy, mint a Tórában, verseket is írt, ő szerezte pl. az Irgun himnuszát és az Ismeretlen Katonát. Sternt 1942-ben, miután kiugrasztották rejtekhelyéről az angolok, menekülés közben agyonlőtték.

Izrael függetlenségének kikiáltása után, amikor végül a britek feladták a lassan káoszba vessző Szentföldet, az Irgun és a Stern Csoport integrálódott az Izraeli Védelmi Erőkbe (hivatalos izraeli hadsereg), ezáltal mentve át a kiképzett gyilkosokat a hivatásos állományba.

1985-ig nyílt fajgyűlölet az izraeli parlamentben

A Stern Csoport háromtagú vezetősége azonban folytatta a célzott emberöléseket. Egyik ismert tagjuk Jiszráel Scheib, Jichák Samir néven izraeli miniszterelnök lett. 1947-ben Kairóban meggyilkolták a brit miniszteri biztost, 1948-ban a Svéd Vöröskereszt elnökét, az ENSZ békeközvetítőjét, Folke Bernadottét a vele egy kocsiban utazó Serot francia ezredessel együtt ölték meg. A svéd bűne az volt, hogy felvállalta a palesztin menekültek képviseletét. Bár a merénylőket letartóztak, a szervezet tagjai Harcosok néven pártot is alapítottak, amely rövidesen elhalt, de ettől független híveit senki sem tiltotta ki más alakulatokból.

Új típusú zsidó terrorcsoport a Zsidó Védelmi Liga, azaz a Kach, amelyet az arabellenes rasszista tanításairól hírhedt izraeli-amerikai rabbi alapított azzal a céllal, hogy elősegítse Nagy-Izrael létrejöttét. Meir Kanane New York Brooklyn negyedében született 1932-ben Martin David Khane néven. Tinédzserként csatlakozott a Betarhoz, amely egy fegyveres, cionista banda volt. 1968-ban Kahane megalapította a Zsidó Védelmi Ligát. A ZSVL az afrikai és az amerikai antiszemitizmus ellen küzdött, támadta a szovjet blokk országai, a Palesztin Felszabadítási Szervezet, az arab államok és a mérsékeltnek talált zsidó szervezetek irodáit és képviselőit, bombamerényleteket követett el az amerikai arab érdekeltségek ellen. A közönséges bűnőzökből álló galeri az amerikai nyomozóhatóság elől Izraelben talált menedéket.

1971-ben Kahane is Izraelbe szökött, ahol meghirdette a "terror a terror ellen" azaz a TNT politikát, világméretű zsidó terrorista csoportot akart létrehozni Izrael állam támogatásával. 1984-ben Kahanét beválasztották a Knesszetbe, az izraeli parlamentbe. 1985-ben azonban betiltották azokat a pártokat amelyek nyíltan rasszisták és antidemokratikusak voltak, így Kahanénak le kellett mondania mandátumáról. A Kahane kapcsolatokat ápolt azzal a Machterrettel, ami fel akarta robbantani az al-Aksza mecsetet a Templomhegyen.

Dr. Goldstein társai köztünk vannak

Kahane rabbi egyik híve, Dr. Barruck Goldst ein 1994-ben a hebroni nagymecsetben tartott vérengzést a ramadán idején, több mint harminc muszlimot legyilkolt, több tucatot megsebesített.

A hívek Kahane Chei (Kahane él) néven tovább küzdenek, a palesztin civilek ellen hajtanak végre bombatámadásokat, kézifegyveres közúti támadásokat. Az amerikai külügyminisztérium is terrorszervezeteknek nyilvánította a csoportot, ennek ellenére az amerikai és európai szimpatizánsoktól jelentős mennyiségű anyagi támogatásban részesül. (Érdemes lenne megvizsgálni a Mazsihisz, illetve vezetőinek pénzügyi tranzakcióit.)

2001 decemberében két kaliforniai ZSVL-vezető merényletet kísérlet meg egy mecset, egy muzulmán érdekvédelmi szervezet és egy arab-amerikai képviselő irodája ellen.

De, mit is várjunk el a civil kezdeményezésektől, amikor a mindenkori izraeli kormány nem elég, hogy támogatja a terrorizmust, de sokszor maga is terrorszervezetként működik?

Elszaszer T. Csörsz
(A szerző Magyar Ellenállók és Anticionisták Szövetségének főszervezője)

Forrás:
Ferwagner Péter Ákos - Komár Krisztián - Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona
Ferwagner Péter Ákos - Komár Krisztián: Arafat